2022.01.27. 15:50, Trixi
Kérdés: Kérlek mondd el mi nyűgözött le a másik munkájában.
Kubo: Folyamatosan lenyűgöz, hogy milyen részletekkel rendelkezik egy-egy heti fejezet. Vajójában szerintem a legnagyobb különség a mangáink között a hátterek bonyolultsága.
Horikoshi: Igen, Kubo-sensei karakterei egyedül megtöltenek egy oldalt a megjelenésükkel. Mivel nincs meg a művészi képességem ahhoz, hogy ezt én is kihozzam a művemből, ezért nagy hangsúlyt fektettem a a hátterek részletes kidolgozásába, hogy ezt kompenzáljam. Számomra a részletekre való odafigyelés a siker kulcsa.
Kubo: A HeroAca karakterei is többek, mint szimplán megállni a helyüket. Ami számomra különösen feltűnő volt, azok a harci jelenetek voltak, amelyek abban a csövekkel teli elhagyatott gyársan zajlottak az Edzőtábor során. Látványosak voltak. Olvasás közben folyamatosan azt gondoltam magamban: "Semmiképp sem tudnék ilyesmit rajzolni...". [nevet]
Horikoshi: Az asszintenseim minden héten megkérdezték tőlem: "Meddig fog ez még tartani?". [nevet] Olyan helyre volt szükségem, ahol minden karakter megmutathatja az adottságait és ez volt a megoldás.
Kubo: Ha a te helyedben lennék, én találtam volna rá módot, hogy elkerüljem a csövek rajzolását. [nevet]
Horikoshi: Az ilyen okos megoldások meg sem fordulnak a fejemben, ezért tényleg irigylem Kubo-sensei művészi képességeit és tervezői érzékét. Ezzel nem csak én vagyok így. Biztos vagyok benne, hogy minden mangaka egyetértene abban, hogy Kubo-sensei az ízlésesség megtestesítője.
Kubo: Gyakran olyan párbeszédek köré tervezek jeleneteket, amelyeket meg szeretnék írni és mangát készítek hozzá, hogy ábrázoljam ezeket a jeleneteket - vagy valami hasonlót.
Horikoshi: Ó, értem.
Kubo: Alkalmanként egyszerre tudom kitalálni a karaktereket a párbeszédekkel. Azzal kezdem, hogy "Ezt a sort igazán bele akarom illeszteni a történet vonalába", majd "Ez a karakter olyannak tűnik, aki mondana ilyet", végül pedig "Milyen helyzetben mondaná ezt a karakter?". Alapvetően így íródnak a jeleneteim.
Horikoshi: Hű, az alkotási folyamataink teljesen mások.
Kubo: Horikoshi-kun, szeretted volna valaha is, hogy egy karaktered egy konkrét sort mondjon?
Horikoshi: Igen. Vannak pillanatok, amikor azt mondom: "Nem lenne epikus, ha ez a karakter ezt meg azt mondaná?", miközben felvázolom a jövőbeli fejleményeket. Hajlamos vagyok párhuzamot vonva gondolkodni a karakterekről és a helyzetről.
Kubo: Akkor nagyjából ugyanazt csináljuk.
Kérdés: Horikoshi-sensei, kérlek oszd meg velünk a karakteralkotásod folyamatát.
Horikoshi: Valójában nincs meghatározott folyamatom. Amikor a sorozat előtt egy gyűjteményt készítettem a karakterekből, azzal kezdtem, hogy vizualizáltam a megjelenésüket vagy meghatároztam a képességüket. Nemrég azonban létrehoztam Hawks-t, mivel szükségem volt valakire, aki betölt egy bizonyos szerepet a cselekmény előremozdításának érdekében.
Kubo: Ó, ezért létrehoztál egy karaktert, aki megfelelő kettős ügynökként szolgálhat.
Horikoshi: Pontosan. Egyébként Hawks kinézete még mindig nem volt végleges a storyboard fázisban.
Kubo: Még mindig gondolkodtál rajta a fejezet tervezésekor?
Horikoshi: Igen...
Kubo: Ez nem olyan design, amit stressz alatt meg tudsz rajzolni. Részvétem.
Horikoshi: Belebuktam abba a rossz szokásomba, hogy a karaktereim debütáló paneleit a lehető legmenőbben kell elkészítenem. Mély meggyőződésem, hogy a trükk a művem menőbbé tételéhez az, hogy több részletet is belefoglalok.
Kubo: Biztosan szereted teletömni ezekkel a részletekkel.
Horikoshi: Segítenek befedni a hibákat és gondoskodnak arról, hogy semmi se tűnjön ki.
Kérdés: Milyen a karakteralkotási folyamatod Kubo-sensei?
Kubo: Néha egyszerre készítek karaktereket és írom meg a párbeszédüket, máskor először a névről döntök. Például Rukia csak egy névnek indult.
Horikoshi: Óh, ez meglepett.
Kubo: Egy nap éppen rajzoltam, amikor hallottam, hogy a tévében valaki egy cosmos faj nevét említi és hasonlóan hangzott, mint "Kuchiki Rukia", ezért feljegyeztem. A "Kuchiki" egy japán vezetéknév, ami "korhadt fát" jelent, a Rukia pedig keresztnév, ami "fényt" jelent, szerintem illik egy Halálistenhez. Innentől kezdve elkezdtem megtervezni egy kaszával hadonlászó Halálisten, néhányszor cseréltem a fegyverét és az öltözékét... és így lett ő.
(Megjegyzés: A cosmos a pillangósvirág rendszertani neve.)
Horikoshi: Ez az eredettörténet még vonzóbbá teszi... Azt hiszem az egyetlen HeroAca karakter, akinek a neve előbb jött, Agoyamato Tsutsutaka volt. Ő egy mellékkarakter, akit egy megbeszélés közben firkáltam.
Kubo: Várj, firkálsz a megbeszélések alatt?
Horikoshi: Általában jegyzeteket vagy vázlatokat készítek miiközben beszélek. Nem vagy az a jegyzetelős típus, igaz?
Kubo: Nincs szükségem jegyzetekre, mert a megbeszéléseim csak 30 percig tartanak, beleértve a hivatalos ügyeket és a kisebb megbeszélnivalókat is. A szerkesztőim valószínűleg idegesítő bunkónak tekintenek. [nevet]
Kérdés: Vannak még olyan karakterek, akiknek a neve volt az első?
Kubo: Bambietta abból a vágyamból született, hogy legyen egy karakter, akinek a beceneve "Bambina" lehetne. Az osztagának mind az öt tagjának kezdőbetűi B.B. vagy G.G. Mivel azt a szabályt hoztam, hogy a vezeték- és keresztnevük ugyanazzal a betűvel kezdődjön.
Horikoshi: Most, hogy említed sok olyan emlékezetes név van a Bleachben, amelyek alliterációt tartalmaznak, mint például a baljós hangzású Aaroniero Arruruerie. Ez az a fajta hangulat, amelyet Rock Lock-kal szerettem volna megismételni.
Kubo: Ő az a sötét bőrű hős, igaz? Milyen nagyszerű név.
Horikoshi: Ó, örülök, hogy emlékszel rá! Köszönöm.
Kérdés: Ki a kedvenc karaktered a másik sorozatából?
Horikoshi: Mayuri messze a legkedvencebb karakterem! Valójában megkértem Kubo-senseit, hogy rajzolja le nekem Mayurit, amikor a múltban megkaptam az autogramját. Az első megjelenése tetszik a legjobban, hiszen olyan titokzatos aurát áraszt, amelyből megkérdőjelezhető az embersége.
Kubo: Elég nagy hatással volt rád, mi?
Horikoshi: Ha Mayuriról van szó, bármi jöhet. A félelem, hogy nem tudod mit tervez, kiemelkedő karakterré teszi.
Kubo: A shounen mangák csatáinak vaskalapos szabálya az, hogy "a főszereplő nyer, akármilyen rosszra fordul is a helyzet". De minden alkalommal, amikor lerajzoltam Mayurit, azt szerettem volna, hogy a közönség lelkesen várja, hogy milyen furcsa módszerekkel nyerhet, ezért örülök, hogy így érzel. Soha nem szándékoztam a 13 őrosztagot rosszfiúkként ábrázolni - inkább megpróbáltam megmutatni a véleménykülönbségeiket anélkül, hogy erkölcsileg feketévé vagy fehérré tettem volna őket. Minden tőlem telhetőt megtettem a kidolgozásuk érdekében, hogy az olvasók ne kezeljék őket gonosztevőkként.
Horikoshi: Teljesen megértem.
Kubo: Ami engem illet, szeretem Kaminari Denkit. Nagyon mulatságos szerepet játszik a történetben.
Horikoshi: Annak ellenére, hogy rendkívül erős képessége van, eléggé gyengének tűnik... [nevet]
Kubo: Ez része a varázsának. Minden HeroAca karakternek megvannak a maga erősségei, így nehéz kedvencet választani. Teszem azt, én Miriót is szeretem.
Horikoshi: Mit szeretsz benne?
Kubo: Az a jelenet nyerte el a tetszésemet, amikor egyedül védi a kis Erit.
Horikoshi: Hogy őszinte legyek, azt hittem, hogy nem sikerült érdekes karakterként ábrázolnom Miriót az első megjelenésekor.
Kubo: A gondoskodó idősebb testvér pozícióját határozottan nehéz betölteni.
Horikoshi: Igen. Ráadásul a debütáló jelenete még azelőtt véget ért, hogy megmutathattam volna az érzelmi skáláját, ami azt jelentette, hogy cselekményeszközzé fokozták le. Ekkor anynira sajnáltam Miriót, hogy megfogadtam, erős hatással lesz az olvasókra. Ha elgondolkodtatnám őket, hogy "Nem lenne ez a srác nagyszerű főszereplő?", akkor az egyértelmű siker lenne. Ez motivált a rajzolásra.
Kubo: Igen, a fent említett jelenetnél valóban erre gondoltam.
Kérdés: Mit mondanál, mi a személyes képességed? Ezen túlmenően, ha lehetne valamilyen képességed, mi lenne az?
Horikoshi: Az én képességem az "alvás". Jó lenne egy képesség, amivel alvás nélkül is működhetnék. [nevet]
Kubo: Az én képességem "a képesség, hogy ne érezzük rosszul magunkat, miután rengeteg finom ételt elogyasztottunk". Bárcsak lenne egy képességem, ami mindent zero kalóriává alakít.
Horikoshi: A "Zero Kalória" képesség elképesztően hangzik. [nevet]
Kubo: Akár mozdulatlanná is tehetném az ellenfeleimet, ha nullára csökkentem a kalóriájukat.
Horikoshi: Nem csak nullára csökkenti az elfogyasztott kalóriák mennyiségét? [nevet] Ez túl erős.
Kubo: Igaz, egy képesség, ami törölni tudja az ellenség kalóriáit, túl erős. Biztosan népszerű lenne a hölgyek körében. De ilyen névvel összetévesztik valamilyen szendviccsel. [nevet]
Kérdés: A te szemedben mi a hős? Milyen gonosszal szembesülnek?
Kubo: Ez egy olyan kérdés, amelyre a HeroAca mögött álló embernek azt kell válaszolnia: "A mangában válaszolok rá".
Horikoshi: A kritikusok elismerésére törekedve reménykedem, hogy az utolsó fejezetben felfedem a válaszomat.
Kubo: Várom azt a pillanatot.
Horikoshi: Ha már témánál vagyunk, Kubo-sensei, hogyan ábrázolod a sorozatodban az olyan fogalmakat, mint a jó és a rossz?
Kubo: Bár mindig is rajongtam a szuperhősökért, nem az a típus vagyok, aki a témát szem előtt tartva rajzol. Sokkal szívesebben hallok az életed hőseiről, Horikoshi-kun.
Horikoshi: Rendben. Amikor megszállottan olvastam a Jumpot, Oba-sensei, Kishimoto-sensei és Kubo-sensei volt a három pillér, amiken a magazin nyugvott. Á! Esküszöm, hogy ezt nem csak azért mondom, hogy hízelegjek neked. [nevet]
(Megjegyzés: Oba Eiichiro a One Piece, Kishimoto Masashi pedig a Naruto mangakája.)
Kubo: Teljesen úgy... [nevet]
Horikoshi: Akárhogy is, én tényleg úgy gondolom, hogy a Jump akkoriban volt a legérdekesebb!
Kubo: Ez hasonló ahhoz, amit akkor éreztem a Jumppal kapcsolatban, amikor futott a Dragon Ball.
Horikoshi: Igen. Ezért ti hárman az én hőseim vagytok!
Kérdés: Horikoshi-sensei. Habár középiskolás volták, amikor a Bleach elindult, hatással volt rád valamilyen módon?
Horikoshi: Akkoriban még soha semmi mangához hasonlót nem rajzoltam, így csak véletlenszerűen firkálgattam miközben szituációkról és karakterekről ábrándoztam. Többek között olyan emberekről készült műveket másoltam, akik Zanpaku-tout tartottak.
Kubo: Szeretném látni őket! Ezek a Zanpaku-tok az eredeti alkotásaid voltak?
Horikoshi: Igen. A pengék át tudtak alakulni, csak nem Bankaiá. [nevet] Mindenesetre kitaláltam egy csomó ilyet.
Kubo: Megvannak még?
Horikoshi: Valószínűleg nincsenek. Csak arra emlékszem, hogy otthon egy B5-ös füzetbe rajzoltam őket...
Kubo: Fenébe, el kellett volna küldened őket nekem rajongói levélként! Minden beérkezett rajongói levelet elmentek, így megőriztem volna, ha elküldöd nekem.
Horikoshi: Mindenesetre a Bleach felel azért, hogy a szavak ereje belém vésődött. Az én érzékenységem a művészetre közel sem olyan csiszolt, mint a tiéd... Ezért lehet, hogy egyesek nyersnek találnak.
Kubo: Indulat szempontjából?
Horikoshi: Vagy inkább azt a benyomást kelti, mintha idegroncs lennék.
Kubo: Tudtam, hogy Deku nagyon aggódós, de a veled való beszélgetés egyértelművé tette, hogy miért. Mint két borsó egy hüvelyben. [nevet]
Horikoshi: Dekut szándékosan egyszerűnek és átlagosnak terveztem, de már nem tudom miért tettem ilyen unalmassá. [nevet] A gyengélye, hogy az aggodalmán is aggódik és nehezen áll meg két lábon a földön gondolkodás terén. Hozzám hasonlóan ő is küzd a fejlődésért, mert mindig kételkedik önmagában.
Kubo: Szerintem ez a negativitás azonban imádnivaló.
Horikoshi: Jóval azelőtt, hogy elkezdtem volna a HeroAca-t, egy veterán művész azt mondta nekem egy vacsorán: "Ha híres leszel, legyőzhetetlennek fogod érezni magad". De egy cseppet sem változtam. [nevet] Még mindig inkább bizonytalan vagyok, mint elégedett. Mivel vannak nálam sokkal csodálatosabb emberek is, nem lehetek beképzelt.
Kubo: Amikor legutóbb együtt ettünk, nem mondtam neked, hogy "ha eléred a csúcsot, onnan csak lefelé vezet az út"? [nevet]
Horikoshi: Kubo-sensei, soha nem felejtem el azokat a szavakat, amiket régen mondtál nekem. Együtt taxiztunk, amikor bevallottam neked, hogy "fogalmam sincs mi az erősségem". Egyből azt válaszoltad, hogy "természetesen a művészet" és úgy éreztem megnyílik előttem egy út.
Kubo: Nem emlékszem, hogy beszélgettünk volna... De pontosan így reagálnék, ha most ugyanezt mondanád nekem.
Horikoshi: Hízelgő!
Kérdés: Mi a véleményed a sorozatodban megjelenő végső lépésekről?
Horikoshi: A kedvencem a Bleachben a "Tentei Kura" (Bakudou 77). Ez csak egy kommunikációs varázslat, de a valaha volt legerősebb lépésnek tűnik.
Kubo: Túl sok minta volt egy vacak kommunikációs varázslathoz. [nevet] De arra hasonlítottak, amit a neve sugall.
(Megjegyzés: Mennyei töltött égháló)
Horikoshi: Szerintem is túl kirívóan nézett ki egy kommunikációs varázslathoz. [nevet]
Kubo: Örülök, hogy egyetértesz. [nevet]
Horikoshi: Az utóbbi időben tudatosbban próbáltam menő nevet adni az új technikáknak. Twice végső lépése, a Sad Man's Parade kiváló példa erre.
Kubo: Nagyon jó.
Horikoshi: Az a célom, hogy olyan támadás neveket találjak ki, amiket a gyerekek olvasás után kiábálni fognak.
Kérdés: Végül, Kubo-sensei, tudnál tanácsot adni a fiatal riválisoknak, akik a sorozatodat olvasva nőttek fel?
Kubo: Erről nem nagyon beszélünk, de az én generációmnak azt szem előtt tartva kellett rajzolnia, hogy "a Dragon Ball és a Slam Drunk korszakát mindenki a manga aranykorának tekinti". Folyamatosan gyötört bennünket az önbizalomhiány. Annak ellenére, hogy mindenki szerint a saját mangája a legjobb a világon, miközben készítjük nem tudjuk lerázni magunkról a félelmet, hogy a sorozatunk nem egyenrangú azokkal, amiket gyerekkorunkban élveztünk. Ma, Horikoshi-kun megnyugtatott, hogy "a legérdekesebb Jump az, amit korábban olvasott". Ez azt jelenti, hogy a fiatalok azt tartáj a legérdekesebbnek, amit jelenleg olvasnak.
Horikoshi: ...Nagyon örülök neki. Ezt megnyugtató hallani.
Kubo: Az elmondható, hogy néhány mai sorozatot a HeroAca ihletett. Biztos vagyok benne, hogy a mai gyerekek is észreveszik.
Horikoshi: Hmm... Ez aggasztó. Még keményebben fogok dolgozni, hogy az élen maradjak! Köszönöm szépen a mai napot, Kubo-sensei!
Kubo: Én is neked!
forrás: Anime Avenue